2013. december 25., szerda

Kritika #1 - Raboskodó Angyal trilógia

Szilvi D. Raboskodó angyaláról írok, köszönöm, hogy kikérted a véleményem, igazán megtisztelő. : )


Design: Bevallom őszintén, nem igazán vagyok jártas mindebben, igazán ocsmány blogkinézeteket tudok összehozni, így inkább a történetre fektetnék nagyobb hangsúlyt, mindenesetre röviden leírom, hogy szerintem mi az, amiben változtatnod kéne, és számomra ez a blog sötétsége. Az első néhány fejezet után éreztem, hogy fájnak a szemeim, és inkább kimásoltam Wordbe az egészet, úgy olvastam. Úgy igazán más nincs, amibe beleköthetnék a kinézettel kapcsolatban, hiszen egész jól megoldottad, talán egy fejléc dobna egy keveset rajta, de úgy istenigazából nem éreztem a hiányát.

Történet: Mikor rájöttem, hogy egy fantasy történettel van dolgom, megörültem, és ahogy jobban belemerültem, rájöttem, egy igazán egyedi alapötlettel álltál elő, és ez számomra hatalmas plusz. A prológust nyögvenyelősen tudtam elolvasni, hiszen rengeteg szóismétléssel álltál elő, a volt szócska sokszor megjelent soraidban, ami élvezhetetlenné tette számomra, és,- bár rengeteget fejlődtél azóta, a további részekben is fellelhető volt mindez. A másik, mely véleményem szerint rontott a kiváló alapsztorin, az az, hogy tőmondatokat használsz. Megmutatom.

Te így írod (13. fejezet):
Chris egy darabig nézte Lisa távolodó alakját. Csak figyelte, ahogy elsétál tőle. Ahogy finoman és kecsesen lépked. Szinte már ő is lebegett, mint a legtöbb közéjük való. Máris kezd visszaváltozni, most, hogy a kő már hatástalan. Úgy változik, hogy észre sem veszi. Ő nem, de mindenki más igen. Eddig is szép volt, de most kifejezetten gyönyörű. Persze az emberi énje még mindig ott van, és ott is marad. Ezeket az éveket nem lehet majd kitörölni. Bárhogy is próbálkozik. Talán nem is baj, ha marad benne egy kis emberi. Gyarló emberi lélek.

Számomra szebb lenne, ha így írnád:
Chris egy darabig nézte Lisa távolodó alakját. Csak figyelte, ahogy elsétál tőle, ahogy finoman és kecsesen lépked. Szinte már ő is lebegett, mint a legtöbb közéjük való. Máris kezd visszaváltozni, most, hogy a kő már hatástalan. Úgy változik, hogy észre sem veszi... ő nem, de mindenki más igen. Eddig is szép volt, de most kifejezetten gyönyörű, persze az emberi énje még mindig ott van és ott is marad. Ezeket az éveket nem lehet majd kitörölni, bárhogy is próbálkozik. Talán nem is baj, ha marad benne egy kis emberi... gyarló, emberi lélek.

Ehhez hasonló mondatok hálózzák be az egész történetet, és néha meg kellett álljak és elgondolkodni, hogy miért tetted ki oda azt a pontot. Természetesen ezek a hibák elenyészőek, mint ahogy a javításomban is megfigyelhetted, csak néhány írásjel, de számomra sokkal élvezhetőbb volt az a verzió.

Nos, mikor belekezdtem, furcsa volt úgy olvasni, hogy E/3 - ban írtad az egészet, és rengeteg írópalántának nem áll jól, ha ilyen stílusban ír... de hozzád kifejezetten passzol, baromi jól megoldottad, egyszer sem éreztem azt olvasás közben, hogy basszus, most kiről is van szó? És a másik végletbe sem estél bele, miszerint Lisa elmegy olvasni. Lisa ezután lefekszik, etc.
Csodás hasonlatokat hozol össze, volt, hogy percekig csak ültem a mondat fölött és csodálkozva pillantgattam, hogy mégis hogy a fenében juthat ilyen eszébe egy embernek. Alapjáraton jól írsz, helyesírási hibákat sem véltem felfedezni a sztoriban, ami számomra boldogságot okoz, és ahogy látom, Te is tisztában vagy azzal, milyen rossz olyan történetet olvasni, ahol minden mondat közben / után találsz egy - egy elgépelést. Igazán igényes vagy erre, és ez tetszik.

Leginkább az írásstílusodat ecseteltem, most már tényleg a történetről fogok írni!
Néhány helyen érthetetlen volt számomra, egyszerűen képtelen vagyok felfogni, hogy most ki is a rossz fiú, Eric, vagy Chris. Beleestél néhány hibába, mely nálam is mindig felfedezhető, az egyik az, hogy sok szereplővel dolgozol, a másik pedig hogy sietsz, és abszurd dolgokkal állsz elő. Például Lisa előadja az apjának, hogy elmegy pár hétre egy barátjához, mert az elköltözik, a szigorú szülő pedig azonnal belemegy? Érdekes, mindenesetre ezek is elenyészőek, tehát nem arról van szó, hogy két fejezet után megismerhettünk huszonöt szereplőt, abból pedig néggyel már volt is egy - egy rövid kapcsolata a főszereplőnek, mindenesetre szerintem egy kicsit lassíthatnál a tempón, megértem, hogy szereted az izgalmakat és nem akarsz lapos sztorival előállni, de egy - két unalmas fejezetbe még nem halt bele senki, úgy értem, olyan részek, amikben nem akarják megölni Lisát, vagy bárki mást, csupán megismerheti az ember a szereplőket. Oh, és ha már itt vagyunk, leírom róluk is a véleményem!

Tehát szereplők: Nekem egyértelműen Chris a kedvencem, és akármennyire is ecsetelted, hogy fekete haj, hideg, kék szemek, én akkor is szőke haj - kék szem kombinációval képzeltem el, amolyan Austin Butler külsővel, ha nem ismered, csekkold, szerintem meg fogod érteni, miért szeretem annyira. Rejtélyes, míg Eric a jófiú oldalát mutatta meg leginkább, benne van egy kis plusz, ami megfogja az embert, például tetszik, hogy ő alapjáraton nem akar rosszat Lisáéknak, csupán kényszerítik, azt hiszem. (Ha pedig nem, akkor nagyon gáz a szövegértésem). Oh, és ha már szóba esett főhősünk, be kell valljam, nem igazán kedvelem, de nézd el nekem, nem létezik olyan sztori, amiben bírom a főszereplőt. Lisa számomra túl slampos, és amíg a képen gyönyörű, én egy trapéz nadrágot hordó, szétszórt lányként tudom elképzelni. Nem tudom, ismered - e  a Vámpírnaplókat, de valamiért egy kicsit deja vu volt nekem a gyengéd szerelmi szál, ugyanis érzem, hogy mindkét sráccal lesz valami köztük, pont úgy, mint a Stefan - Elena - Damon háromszögben. (Ha nem ismered, vegyük úgy, hogy ezt le sem írtam). Eric szóviccei tetszettek, örülök, hogy humorral színesíted ezt az alapjáraton komoly sztorit, de néhány helyen már megfigyelhető volt a közhely. Nekem Alex egy kedves karakter még, az egyik ismerősömre emlékeztet, ne kérdezd, miért. Remélem, a további fejezetekben több szerepet fog kapni. Feliszről, Rosieról, Jasonről, Jamesről és Lisa apjáról (nem tudom a nevét), nem kívánok írni, számomra közömbösek voltak, talán a további fejezetekben jobban megkedvelem őket, ha megtudom, igazából mi is a célod velük.

Nos, ennyi lenne a kritikám, ne haragudj, ha megbántottalak valamivel, nem sértésnek szántam, könyveld el ezeket jó tanácsnak, véleménynek és ha van kedved, változtass! Megfogott a sztori, nem mondom, hogy a kedvenc blogommá vált, mindenesetre felcsigáztál, így nyomon fogom követni az eseményeket, és eszméletlen, hogy milyen hamar tudsz frisset hozni!

xoxo, K.


2 megjegyzés:

  1. Szia!:)
    Köszönöm szépen a kritikát.
    Nem vagyok az a sértődős típus, és a negatívumok megemlítése sokkal több jót tesznek, mint az elhallgatásuk. Örülök, hogy leírtál mindent, amit hibának gondolsz, próbálok rajtuk változtatni:)
    A pozitív szavakat is nagyon köszönöm.:)
    Nem ismertem Austin Butler, de megvallom őszintén, az én képzeletemben nem fogok megváltozni Chris, de biztosan nagyon tehetséges színész, ha így megfogott téged. A Vámpírnaplókat néztem, de erre most inkább nem válaszolok, mert spoiler.
    A szóismétlésre próbálok jobban odafigyelni, ahogy a mondat szerkesztésre. Igazából én már a 2. kötet végét írom, és most hogy mondtad elolvastam az elejét újra, tüzetesebben, figyelve az írásjelekre, és néhol én is csodálkoztam, hogy miért van ott pont:D
    A hátteret pedig majd világosítom. :)
    Köszönöm szépen a tanácsokat, észrevételeket, és hogy elolvastad.
    Puszi
    Szilvi:)

    VálaszTörlés